oprepi

A DistroWatch.com Linux-disztribúciókkal foglalkozó portál például pillanatnyilag 352 féle kiadást tart számon, de a valós szám ennél valamelyest nagyobb lehet. Namost, ez miért is lehet a Linux nagy előnye?

Több érdekes írás jelent meg mostanában a Linuxot készítő közösségről, valamint az üzleti modelljükről. Érdekes módon többen is a kommunizmus egy idilli formájához hasonlították azt (pl. itt és itt), ami a közösségen belül zajlik: valaki kitalál valamit, amit a közösség számára elérhetővé tesz, cserébe ő is ingyen megkapja a közösség többi tagjától a legújabb fejlesztéseket.

Érdekes, hogy ennek ellenére az egyes disztribúciók között viszont a tökéletes verseny bizonyos jellemzőit vélem felfedezni: végtelen sok eladó és vevő, meglehetősen homogén termék (hiszen ugyanazok a szoftverek feltehetők szinte minden disztróra), valamint semmi sem akadályozza a piacra való belépést. Ennek ellenére itt is kialakult már egyfajta csomópontosodás, bizonyos kiadások megerősödése a Linux világán belül. De még ezen a szűkebb szegmensen belül sem beszélhetünk olyan jellegű monopolhelyzetről, amilyet a MS képvisel az egész piacon. Egy egészséges versenyről beszélhetünk, ami már önmagában is a fejlődés motorja - azonban ez a Linux esetén még összekötődik egy egymást segítő, és meglehetősen összetartó közösségi eszmével - és véleményem szerint ez a kettősség adja a Linux igazi növekedési potenciálját.

És akkor jöjjenek a számok: a legszemléletesebb adatokat ezzel a szegmenssel kapcsolatban a desktoplinux.com szolgáltatja, akik évente készítenek felmérést arról, mely Linux disztribúciók terjedtek el legjobban a világon. Ezek alapján 2007-ben a legnépszerűbb disztró az Ubuntu (illetve annak változatai) volt, több, mint 30%-os részesedéssel a Linux világán belül. Őket követte a Novell támogatását is élvező openSuse 19,6%-kal, a dobogó 3. fokán pedig az Ubuntu alapjait is adó Debian állt 11,7%-kal. Az Ubuntu gyors sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy 2004-ben még sehol sem voltak, ekkor jelent meg belőle az első verzió.